Főoldal :: Hasznos tudnivalók :: Kéményekről HORVÁTH & TSA 2018.04.25
 


 A KÉMÉNYEKRŐL
 

A kémények látszólag igen egyszerű szerkezetek. Van egy nagy felfalazott, belül üres szerkezet, amibe alul begyújtunk, felül pedig kimegy a füst. Éppen ezért gondoljuk, hogy nem is nagyon kell erre a kis szerkentyűre annyira odafigyelni. De vajon miért nem? Az országban kb. 6 millió, igen, hatmillió kémény van. Majdnem mindenkinek van egy. A felnőtt lakosságnak mindenképpen. Ha már ennyire gazdagok vagyunk, legalábbis kéményből, ismerkedjünk is vele össze egy kicsit.
Mi a kémény? A kémény az épületnek, építménynek a keletkezett égéstermék elvezetésére szolgáló szerkezete. A szilárd, illetve cseppfolyós tüzelésű (szén, fa) kéményeket füstgázkéményeknek, a gáztüzelésűeket gázkéménynek nevezik. A falazott kémények az ún. oroszkémények, a téglakötés szabályainak megfelelően kerülnek falazásra. Ezek ma kevéssé korszerűek, bár jól elkészítve jó minőségűek. Jó minőségű, előre gyártott idomokból összeépíthető kémények vannak ma forgalomban, ezek a szerkezetek sok, a hagyományos kéményeknél keletkező problémától megszabadítanak bennünket.
Miután tisztáztuk, mi a kémény, nézzük meg, mi a feladata és hogyan működik. A kémény egy égéstermék-elvezető szerkezet, kürtőből, kéményfalból, fedkőből, tisztítóajtóból és füstcső-becsatlakozási helyből áll. Ezek a hagyományos kémények, a korszerűek ennél valamivel több darabból állanak, de ott is alapvetően ugyanezek az alkotórészek.
Működési elve a nyomáskülönbségen alapul. A helyiség levegőjét szívja át az ún. tűztéren, eközben a keletkezett füstgázt elvezeti a szabadba. A külső hideg és a kürtő meleg levegője közti nyomáskülönbség okozta gázáramlás hozza létre a szívóhatást.
A kémények belső falát falazáskor a falazással egy időben kell simára dörzsölve kiképezni. Itt a tömörség a lényeg, hogy a füstgázok ne szivároghassanak ki, ill. a kémény ne kapjon hamis huzatot. A falazott kéményeket tömör téglából kell falazni, a tetőhéjazaton kívül a kéménytestet ki kell szélesíteni, megakadályozandó a kémény tetőn kívüli túlzott lehűlését. A kémények falát, bármilyen típusú is, ne véssük meg, a 12 cm falvastagságút pedig egyenesen tilos! Ha középső főfalban fut a kéményünk, ügyelni kell rá, hogy födémgerenda legalább 12 cm-re futhat a kürtőtől, a koszorúvasalásnak pedig legalább 2 cm betontakarással kell bírni. A koromzsákajtó beépítési magassága legalább 40 cm, így a tisztításkor aláfér egy vödör. Ez a tisztítónyílás jó, ha hidegpadlós helyiségben van. Másik szempont még, hogy ekkor a vastagabb fal az igényesebb helyiség felől van, kevesebb az esély a repedésre és ha mégis, a füstgáz az alárendeltebb helyiség felé szivárog. A padlástérben szintén kell elhelyeznünk tisztítóajtót. Itt meg kell állnunk egy pillanatra. Ha ugyanis a tetőtérben helyezünk el tisztítónyílást, akkor mi lesz e nyílás fölötti rész tisztításával? Jobb megoldás, ha tetőn kívül biztosítunk lehetőséget a kémény megközelítésére. Sokszor elfelejtkeznek róla, pedig fontos, hogy a kémény a tetőn megközelíthető legyen. Abban az esetben, ha másik fűtőalkalmatosságot is kötünk be a kéménybe, legalább 40 cm-re kell lenni a két bekötésnek egymástól. A padlástérben, ha lehet, össze lehet húzni akár több kéményt is egy testbe. Azonban az elhúzásra vigyázni kell, hogy csak egy irányba, a vízszinteshez képest 60°-ban, és legfeljebb háromszor lehet elhúzni egy kürtőt. A szívóhatás fokozása miatt magastetőnél 80, lapostetőnél 120 cm-re a gerinc fölé vivendő a kémény.
A tetőn kívül nagyszilárdságú téglából falazunk, majd ha mindennel kész vagyunk, teszünk rá fedkövet. Ennek anyaga lehet kő, műkő, beton. Adott esetben kéménytoldók alkalmazására is sor kerülhet, főleg akkor, ha káros légköri jelenségek kéményünkre gyakorolt hatásának megakadályozása a célunk.
A kürtők alakja kedvező esetben kör, ez azonban általában nehezen valósítható meg. Jellemző a négyzet, ill. a téglalap. A négyzet alakú legkisebb mérete 14x14 cm, azaz 196 cm2, azonban a téglalap alakú oldalaránya is legfeljebb 1:1,5 arányú lehet.
Nézzük most meg, mi történik az égés során. Mint futólag utaltunk rá, a tüzelőanyagok lehetnek szilárdak, cseppfolyósak vagy légneműek. Vizsgáljunk meg egyet, mondjuk a szenet. A szén éghető alkotóelemei jellemzően a szén (C), a hidrogén (H) és a kén (S).
Tökéletes égéskor a szén széndioxiddá, a kén kéndioxiddá ég el, a hidrogén pedig vízgőzzé alakul át, az égés közbeni gázosodás szénhidrogénei pedig széndioxiddá és vízgőzzé alakulnak. Ez van tökéletes égésnél. Mi van, ha az égés nem tökéletes?
A szénből ekkor szénmonoxid, a szénhidrogénekből pedig szénmonoxid és korom
keletkezik, valamint kátrányok.
Ez az, amit aztán a kéményseprőnek időnként el kell távolítania. Jobb minőségű tüzelőanyagnál (ahol magas a fűtőérték) kevesebb az el nem égő rész (hamu, víz, oxigén stb.). Alacsonyabb fűtőértéknél növekszik a füstgáz víztartalma. Ennek hatására a kéndioxid égésekor kénes sav keletkezik, ami viszont a tégla és cement mésztartalmát gipsszé alakítja, miközben térfogatnövekedést szenved a kéményünk anyaga, roncsolódik a szerkezet. Egy időben készítettek kéményeket ún. Westernform-csővel is. Ezt korábban kéményfelújításoknál használták, később új kéményeknél is. Ez ugye alumínium spirálcső. Azt mindenképpen tudni kell, hogy a meghibásodott, falazott kémények utólagos javítása igencsak körülményes. Tehát: az alumíniummal bélelt kéménybe szilárd vagy folyékony tüzelőanyaggal működő berendezést bekötni tilos! Gázüzeműt ugyan be lehet, de a hőhatás és a füstben jelenlevő kén és pára együtt kénes savat alkot, mint említettük, ami az alumíniumot korrodálja. Idővel megszűnhet a légtömörség. Gondoljuk el, ha még be is betonozták a csövet. Soha nem lehet javítani! Szerencsére az ipar fejlődésével párhuzamosan a kémények kutatása, fejlesztése sem állt le. Az említett korszerű kémények már messzemenően figyelembe veszik az elvárásokat. Kör keresztmetszetű a belső kürtőjük, saválló, samott anyagúak, hőszigeteltek, kerámiaanyagú a külső burkolatuk, és mint említettük, több kiegészítő idomot is tartalmaznak. Másik érv, ami mellettük szól az az, hogy a kémény hőszigetelt volta
miatt a távozó füstgáz nem hűl le, vagy csak alig, így akár 20-25% energiát is meg lehet takarítani.
Annyit még megemlítünk, hogy a kéményekre a vonatkozó OTÉK előírásokon kívül még a 17/1996. (VII. 15.) BM rendelet is foglalkozik (a kéményseprő-szolgáltatásról szól), valamint ide vonatkozik még a 115/1996. (VII. 24.) korm. rendelet (az első fokú tűzvédelmi hatósági jogkörrel foglalkozik).


Pogácsás Tibor
építészmérnök